Posted on

NOK vagy LTP? 2. rész – apránként

A múlt alkalommal megnéztük, hogy hogyan küzd meg a NOK a lakáspénztárakkal, ha sok pénzünk van. Most a második részben azt szeretném megmutatni, mi a helyzet, ha nincsen induló pénzünk.

Szóval a kiinduló helyzet a következő: nincs tőkénk, de mégis szeretnénk egy új építésű lakást venni (legyen az egyszerűség kedvéért 19,5 millió, amire vágyunk, mert ezt a példát már annyira sokszor végig számoltam).

A NOK esetében a helyzet egyszerű: induláskor ki kell fizetnünk 150.000 Ft szerződéskötési díjat és minden hónapban 101.333 Ft havi díjat. Így összesen 15 év alatt kifizetünk 18.389.940 Ft-ot és kapunk 19.500.000- et.

Első kérdés: ebben az esetben mikor kapjuk meg ezt a pénzt? Erre az egyszerű válasz az lenne, mivel nem licitálunk, így 15 év múlva. De ez nem ilyen egyszerű. Először is láttuk, hogy a nagy összeggel licitáló NOK rendkívül előnyös. Gyakorlatilag azt kell mondanom, hogy aki ma induláskor, vagy tervező asztalról vesz új építésű ingatlant és nem használja ki a NOK-ot, az jó néhány ingyen milliót dobott ki az ablakon. Ezért némi rövid átmenet után az emberek főként a NOK-ot erre használják majd.

Csakhogy, amikor tömegesen nagyon magas licitekkel kezdenek indítani egy közösségben (és mint látjuk, erre jó okuk lesz), akkor a közösség nagyon gyorsan lepörög. Míg, ha senki sem licitálna, akkor negyedévente hárman kapják meg a pénzünket, viszont a maximális licit mellet sokkal többen. Konkrétan pl. ha 3*15 millió áll rendelkezésre, abból egyet kisorsolnak, de a maradék 30 millióból  maximális licitnél csak 15-11,2=3,8 millió kell egy egy embernek, így 7 embernek lehet odaadni. Azaz az első negyedévben rögtön 8 ember kapott lakásravalót. Ez pedig az egész folyamatot gyorsítja, előbb érünk az egész végére. Konkrétan e példa szerint az első negyedév után az egész közösség kifutása 5 hónappal rövidült meg.

Ez a struktúra a világban nem újdonság, ennek mintája a sok évtizede működő angol building society-k. Innen pedig tudjuk, hogy egy átlag közösség a licitek miatt átlagosan kevesebb, mint a vállalt idő 70%-a alatt véget ér.

Ezért arra számíthatunk, hogy a gyűjtögető modellnél, ha nagyon pechesek vagyunk, akkor is a 10-ik év végén megkapjuk a pénzünket.

Tehát a helyzet még egyszer: havonta fizetünk 101.333 Ft-ot és a 10. évben kapunk 19,5 milliót, majd még 5 éven keresztül fizetünk további 101.333 Ft-ot.

Ez már összehasonlítható a lakáskasszákkal. Ha elég nagy rokonságunk van, akkor 5 db 10 éves lakáskasszát kell indítanunk. Ennek indulási költsége 100.000 Ft-tól 400.000 Ft-ig terjed, de számoljunk 100.000 Ft-tal. A havi díj 5*20.150 Ft =100.750 Ft lesz. A 10-ik év végén így összegyűlik az állami támogatással 5*3.135.891 Ft =15.679.455 Ft. Itt még hiányzik a 19,5 millióhoz 3.820.545 Ft, erre vegyünk fel 5 éves kedvezményes hitelt. Ennek havi törlesztési díja 71.938 Ft.

Így az 5 lakáskassza esetén azonos feltételekkel fizettünk a 19,5 milliónkért a tizedik év végén 100.000+120*100.750+60*71.938=16.506.280 Ft-ot.

Összehasonlítva a NOK-kal, 5 db lakáskassza közel 3 millióval olcsóbb (közel) azonos feltételekkel.

Ugyanakkor felhívom mindenki figyelmét, hogy itt, ahogy mondtam az almát hasonlítjuk a körtével. Hiszen lazán leírom, hogy 5 db lakáskassza, de egyáltalán nem biztos, hogy van ennyi hadrafogható közeli rokonunk, akire ezt megköthetjük. Viszont az is igaz, hogy a lakáskasszákból lehet használt lakást is venni, vagy felújítani.

Mindenesetre az látszik, hogy ha meg akarja találni az ideális megoldást, nagyon észnél kell lennie. Ezért mindenképpen javaslok egy szakértői megbeszélést, hogy kiszámoljuk, kinek mi az optimális. Kérjen egy időpontot itt!